Fantázia – az 1940-es Disney animációs film
A Fantasia sokkal több, mint egy animációs film; ez egy igazi vizuális szimfónia, amely áttörte a határokat a zene klasszikus világa és az animáció innovatív univerzuma között. A Walt Disney Productions által 1940-ben készített és kiadott antológiafilm fordulópontot jelentett az animációs moziban, és továbbra is generációkat varázsol el a képek és hangok harmonikus fúziójával.
A projekt keletkezése
A Mickey Mouse karakterének újjáélesztésének ötletéből a „The Sorcerer's Apprentice” című rövidfilmen keresztül született Fantasia projekt hamarosan valami nagyobb méretűvé fejlődött. Walt Disney, valamint Ben Sharpsteen, Joe Grant és Dick Huemer rájött, hogy a rövidfilm növekvő költségeit nem lehet megtéríteni egy egyszerű kisfilmmel. Így született meg a játékfilm koncepciója, amely animációs szegmensek sorozatát ötvözi a klasszikus zene híres darabjaival.
Technológiai és megbízható innováció
A Fantasia egyik legforradalmibb aspektusa a Fantasound, az RCA-val együttműködésben kifejlesztett hangrendszer használata volt. Ennek köszönhetően a Fantasia lett az első reklámfilm, amelyet sztereóban vetítettek le, megalapozva ezzel a jövőbeli térhangzást. A Leopold Stokowskira bízott zenei rendezés és a Philadelphia Orchestra fellépései mérföldkővé tették a filmet a filmtörténetben.
Recepció és kulturális hatás
Bár a filmet a kritikusok lelkesen fogadták, a második világháborúhoz kapcsolódó gazdasági akadályok és a magas gyártási költségek megakadályozták, hogy Fantasia azonnali kasszasikert érjen el. Az évek során azonban a filmet átértékelték, és ma minden idők egyik legnagyobb animációs filmjeként tartják számon. Az Amerikai Filmintézet felvette a 100 legjobb amerikai film listájára, és 1990-ben beválogatták megőrzésre a Kongresszusi Könyvtár Nemzeti Filmnyilvántartásába.
Örökség és folytatások
A Fantasia messze túllépett filmes megtestesülésén. A folytatás, a Fantasia 2000, a videojátékok, a Disneyland látványosságai és egy sor élő koncert révén a mű időtlen életerőt mutatott be.
A zenei program: vizuális és hangos tánc a klasszikus és a fantázia között
Bevezetés és megnyitó
A film egy sor élőszereplős jelenettel kezdődik, ahol a zenekar tagjai a kék háttér előtt összegyűlnek, és hangszereiket a fény-árnyék játékára hangolják. Színpadra lép a ceremóniamester, Deems Taylor, aki bemutatja az ezután következő zenei programot.
Johann Sebastian Bach d-moll toccata és fúga
Ebben a szegmensben a valóság absztrakt képekben oldódik fel. A kék és arany árnyalatokban megvilágított zenekar animált vonalakká és formákká halványul, amelyek Bach remekművének ritmusát és hangzását követve táncolnak.
Pjotr Iljics Csajkovszkij: A diótörő
Itt a zene a folyamatosan változó természet körvonalaivá válik: nyártól őszig, a tél beköszöntéig. Tündértáncosok, halak, virágok, gombák és levelek olyan híres táncok jegyei szerint mozognak, mint a "Cukorszilva tündér tánca" és "A virágok keringője".
Dukas Pál: A varázslótanonc
Goethe „Der Zauberlehrling” című költeménye alapján ebben a részletben Mickey egér látható, mint egy fiatal varázslótanonc, Yen Sid. A mágiával és huncutsággal átitatott rész egy kalandot kínál, amelyben a főhősnek azon kapja magát, hogy olyan varázslatokat kell megszelídítenie, amelyek önálló életre keltek.
Igor Sztravinszkij: A tavasz rítusa
A Föld történetének és legkorábbi életformáinak epikus víziója, amely a dinoszauruszok korában csúcsosodik ki. Vizuális történet, amely a bolygó kialakulásától az evolúcióig halad, Stravinsky erőteljes hangsávjával kísérve.
Közjáték és Találkozás a filmzenével
Egy rövid szünet után jazz-menet veszi kezdetét a film második részében. Ezután egy szórakoztató és stilizált szegmens kerül bemutatásra, amely bemutatja, hogyan jelenik meg a hang a filmen, a hangsávot reprezentáló animációs karakteren keresztül.
Ludwig van Beethoven lelkipásztori szimfóniája
Ebben a szegmensben egy görög-római mitológiai világba repülünk, amelyet színes kentaurok, szívek, faunok és a klasszikus mitológia egyéb alakjai népesítenek be. Mindez a Bacchus tiszteletére rendezett fesztiválban csúcsosodik ki, amelyet Zeusz isteni beavatkozása szakított meg.
Az órák tánca – Amilcare Ponchielli
Ez egy képregény balett négy szekcióban, mindegyiket más-más állatcsoport ad elő, a struccoktól a vízilovakig, az elefántoktól az aligátorokig. Egy látványos befejezés az összes szereplőt egy frenetikus táncban találja meg.
Modest Muszorgszkij Éjszakája a Kopasz hegyen és Franz Schubert Ave Maria című műve
Az utolsó részben, éjfélkor az ördög Csernabog gonosz szellemeket és nyugtalan lelkeket ébreszt sírjaikból a gonosz és a romlottság orgiájára. Hajnalban az Angelus-harang megszólalása eloszlatja az árnyékokat, és a szerzetesek körmenete énekli az Üdvözlégy Máriát, reményt és megváltást hozva.
Termelés
Az 30-as évek második felében Walt Disney kreatív válaszút előtt találta magát. Miki egér, az animációs karakter, aki híressé tette a Disney-t, népszerűsége hanyatlott. Avantgárd víziójával a Disney egy merész ötletet kezdett táplálni: az animáció művészetét a klasszikus zenével ötvözi egy ambiciózus projektben, amely mindkét világot forradalmasíthatja.
Varázsló tanítványa Mickey
Az egész a „The Sorcerer's Apprentice” című rövidfilmmel kezdődött, amelyet önálló alkotásként terveztek Miki egérrel a főszerepben, Goethe költeménye ihlette, és Paul Dukas zenésítette meg. Disneynek volt szerencséje találkozni Leopold Stokowskival, a Philadelphia Orchestra igazgatójával, akivel megosztotta forradalmi elképzelését. Stokowski nemcsak a zenekar ingyenes vezénylését ajánlotta fel, hanem innovatív ötleteket osztott meg a hangszerek színéről, amelyek tökéletesek lennének az animációhoz.
A film gazdasági problémái
A gazdasági valóság azonban kezdett nehezedni a projektre. A "The Sorcerer's Apprentice" gyártási költségei tarthatatlan számokra emelkedtek, ami arra késztette Disney-t és testvérét, Roy-t, a stúdió pénzügyi vezetőjét, hogy fontolóra vegyék a projekt játékfilmmé való bővítését. Roy aggódott, de a Disney meglátta a lehetőséget: egy külön számokból álló látványkoncertet, valami újat és kiváló minőségűt.
A dalok válogatása
Az eredetileg „The Concert Feature” című új film dalainak kiválasztása zenekritikusok, zeneszerzők és a Disney stúdió bennfenteseinek bevonásával zajlott. Deems Taylort, a neves zenekritikust bevonták a film minden szegmensének bemutatására, további tekintélyréteget és lenyűgöző kontextualizálást biztosítva.
Néhány ötletet elvetettek, másokat módosítottak. Például egy Gabriel Pierné „Cydalise et le Chèvre-pied” című művére épülő részt Beethoven Hatodik szimfóniájának szakaszai váltották fel, ami belső vitát váltott ki arról, hogy a Disney mennyire távolodhat el a zeneszerzők eredeti szándékától.
A címváltozás
A film címe „The Concert Feature”-ről „Fantasia”-ra változott, amely név jól tükrözi a projekt ambícióit és hatókörét. A „Fantasia”-val Disney minden eddiginél nagyobbra törekedett: azt akarta, hogy a zene legyen a főszereplő, a képek pedig a zenét szolgálják, nem pedig fordítva. Ez egy merész kísérlet volt arra, hogy a klasszikus zenét szélesebb közönséghez hozzuk, olyan közönséghez, amely – ahogy maga Disney is elismerte – általában "figyelmen kívül hagyja az efféle dolgokat".
Ily módon a „Fantasia” nemcsak fordulópont lett az animáció történetében, hanem egy kísérlet is a klasszikus zene elérhető és vonzó formátumban történő bemutatására, olyan multimédiás élmény létrehozására, amely ma is páratlan.
Fantasia: The Odyssey of Distribution – Roadshow-tól a digitális formátumokig
A Fantasia egy animációs remekmű, amely átívelte az évtizedeket, de hogyan került a mozikba? Fedezzük fel a Fantasia terjesztés történetét, az 1940-es roadshow-tól a digitális formátumokig.
Roadshow: The Launch of Fantasia 1940-ben
1940-ben Walt Disney nem szokványos utat választott a Fantasia terjesztéséhez. A korlátozott műsorszámú roadshow attrakcióként megjelent film a híres New York-i Broadway Színházban debütált. A legmodernebb Fantasound eszközökkel a film társadalmi eseménnyé vált, és a jegyekre akkora volt a kereslet, hogy nyolc telefonkezelőt vettek fel csak az igény kielégítésére.
Egyéb roadshow-k és kereskedelmi eredmények
A New York-i nyitás után tizenkét másik amerikai város fogadta Fantasia-t. A kezdeti lelkesedés ellenére a Fantasound magas gyártási és telepítési költségei miatt a Disney túllépte hitelfelvételi korlátait, ami megnehezítette a stúdió pénzügyi helyzetét.
világháború: váratlan akadály
A második világháború kitörése megszakította a további terjesztési terveket, különösen Európában, amely a stúdió bevételének jelentős részét tette ki. Ez tovább lassította a film kereskedelmi sikerét.
Újrakiadások és redukciók: 1942-1963
Ebben az időszakban az RKO vállalta az általános forgalmazás felelősségét. A film jelentős megvágásokon ment keresztül, gyakran Disney kívánsága ellenére. Azonban egy 1969-es újrakiadás, amelyet pszichedelikus élményként hirdettek meg, elkezdte nyereségessé tenni a filmet.
A digitális forradalom: 80-as évek és utána
1982-ben a film filmzenéjét digitálisan felújították, 1990-ben pedig a Fantasia két évig tartó restauráláson esett át. VHS és DVD kiadások következnek, megszilárdítva a helyét örök klasszikusként.
A fantasy fogadtatása és kritikája: megosztó remekmű
A Fantázia, az 1940-es forradalmi animációs film fordulópontot jelentett a mozi és a zene történetében. A Carthay Circle Színházban tartott premieren olyan nagy nevek is jelen voltak a közönség körében, mint Shirley Temple és Cecil B. DeMille, ami annak a jele, hogy ez nem egy átlagos film. Edwin Schallert, a Los Angeles Times-tól, aki részt vett a premieren, a filmet "hihetetlenül bátornak" nevezte, kiemelve a termet megtöltő heves tapsot. De nem mindenki értett egyet ezzel a dicsérettel.
Taps és kritika
Isabel Morse Jones zenekritikus méltatta a filmzenét, és "egy szimfonikus koncert álmának" nevezte. Peyton Boswell, az Art Digest munkatársa „olyan esztétikai élménynek nevezte, amelyet soha nem szabad elfelejteni”. A komolyzenei közösségből azonban eltérő hangok érkeztek. Igor Sztravinszkij, az egyetlen élő zeneszerző, akinek zenéje szerepelt a Fantasia-ban, erősen bírálta művének elrendezését és előadását. Más zenekritikusok, mint például Olin Downes a The New York Timestól, bár nagyra értékelték a hangminőséget, úgy találták, hogy a film tönkretette vagy megsértette az eredeti zenét.
Modern vendéglátás
Évtizedekkel a megjelenése után a Fantasia továbbra is pozitív kritikákat kap. A Rotten Tomatoes-on 95%-os értékelést kapott 56 értékelés alapján, átlagosan 8.6 ponttal a 10-ből. Roger Ebert olyan filmnek nevezte, amely "feszegeti a lehetséges határait", míg az Empire magazin csak kettőt adott neki. csillagok az ötből, hangsúlyozva annak nem folyamatos jellegét.
Díjak és kitüntetések
1940-ben a Fantasia ötödik helyezést ért el a National Board of Review Awards legjobb tíz film kategóriájában, és különdíjat nyert a New York Film Critics Circle Awards-on. 1990-ben az Egyesült Államok Nemzeti Filmnyilvántartásába is beválasztották megőrzésre, ami kulturális és történelmi jelentőségének jele.
Viták és jogi kérdések
Az elismerés ellenére a filmnek megvolt a maga része a vitáknak. Mark S. Tutelman, a philadelphiai reklámügynök 1939-ben pert indított szerzői jogok megsértése miatt, azt állítva, hogy a film eredeti ötlete tőle származik; a pert később elutasították. A Philadelphia Orchestra Association 1992-ben szintén pert indított a Disney ellen a film eladási jogai miatt; az ügyet 1994-ben peren kívül rendezték.
Összefoglalva, a Fantasia továbbra is mérföldkő a mozi és a zene világában, a viták és az ellentmondásos vélemények ellenére. Ez egy olyan film, amely megosztotta a véleményeket, de kétségtelenül kitörölhetetlen nyomot hagyott a vizuális és audioművészet történetében.
Műszaki adatlap
Rendezte
- Samuel Armstrong
- James Algar
- Bill Roberts
- Paul Satterfield
- Ben Sharpsteen
- David D. Hand
- Hamilton Luske
- Jim Handley
- Ford Beebe
- Téged
- Norman Ferguson
- Wilfred Jackson
Forgatókönyv
- Joe Grant
- Dick Huemer
Által termelt
- Walt Disney
- Ben Sharpsteen
tolmácsolta
- Leopold Stokowski
- úgy véli Taylor
Narrátor
- úgy véli Taylor
Fotós rendező
- James Wong Howe
soundtrack
- Lásd a programot
Termelőház
- Walt Disney Productions
Forgalmazza
- RKO Rádió Képek
Kilépés dátuma
- 13 november 1940
tartam
- 126 perc
Gyártó ország
- Amerikai Egyesült Államok
Eredeti nyelv
- Angol
Érték
- 2,28 millió dollár
Pénztári nyugták
- 76,4 és 83,3 millió dollár között (Egyesült Államok és Kanada)